1944-ben megszületett a Steyr 380-as teherautó Ausztriában, a Csepel teherautók és motorok licencadója. Államosítás után, 1946-ban leállították a MÁVAG és RÁBA teherautók gyártását. Az Ausztriát megszállva tartó Szovjetuniótól 3 évvel később Magyarország megvásárolta a Steyr 380 teherautó, valaminta D413 és D613 motorok licencét. (A vételár: titkos, de valutával és élelmiszerrel fizettünk a SZU-nak.)
1949-ben megalakult a NIK (NehézIpari Központ) keretén belül az autógyár a volt Dunai Repülőgépgyár szigethalmi telephelyén, november 7-re elkészült az első Csepel (NIK) motor. A gyár első igazgatója: Bíró Ferencné Moszkvában végzett gépészmérnök, Rákosi Mátyás sógornője.
1950. április 3-ra elkészült az első 3 Csepel D-350 teherautó. A D350 és B350 típusok gyártása 1950-1958 között tartott. 1949 óta gyártják a B-130 4x4 terepjáró kisteherautót. (a prototípusokGyőrben és az Ikarusnál készültek). [1950]-ben győzelmet arattak Lengyelországban a teherautóversenyen
1968-75 szerkezetváltás a KGST-ben: Magyarország a buszgyártást kapta elsődleges feladatul, minden gyártókapacitást ennek kellett alárendelni. Az Ikarus nem szállított többet a Csepelnek, a Csepel megkezdte az autóbusz fenékvázak beszállítását az Ikarusnak. A Csepel fülkéit az esztergomi Labor-MIM, majd a lengyel Jelcz és Star készítette.
1968-ban a Rába elkezdi gyártani az MAN licenc motorkat és az újabb kori RÁBA teherautókat.)
1975-ben leállt a Csepel motorok gyártása, a Csepel teherautók ezután leginkább RÁBA erőforrásokkal készültek, kis sorozatban. 1976-1980 között zajlott a VOLVO Laplander gyártása (1000 db készült).
1996-ban a kifizetetlen orosz megrendelésekbe belebukó Ikarus nemfizetése miatt a beszállító Csepel csődbe ment.
2007-ben D344 EZF teherautó sikerrel teljesítette a Budapest-Bamako (Mali, Afrika) verseny túra kategóriáját (www.csepelcsapat.hu). 2009-ben a D344 alvázra épített D420 tűzoltó felépítményű egyedi teherautó is sikerrel teljesíti a Budapest-Bamako (Mali, Afrika) verseny túra kategóriáját (http://bamako.spidergold.eu/)